A galéria a lakáson belüli térnyerés talán leggyakrabban alkalmazott módja. A helyiség légterének részleges, az alapterület legfeljebb 75%-a, vízszintesen épített szerkezettel történő megosztásával kialakított új szint. Sok helyzet adódhat, amikor a meglévő lakás összemegy. Kézenfekvő megoldás nagyobb otthonba költözni, csakhogy ezt manapság nem mindenki engedhetik meg maguknak, sokaknak pedig a szívéhez nőtt a régi kis lakás. A galériát bővülést tervezgetők közül a legjobb helyzetben ilyenkor azok vannak, akik nem házgyári, vagy nem új építésű, hanem legalább 3-3,5 m-es belmagasságú, hagyományos építésű otthont találtak annak idején. Esetleg olyan családi házban laknak, ahol kellően magas belső terek vannak. (A szabványos, 2,65 méteres belmagasság esetén nem érdemes kísérletezni, legfeljebb egy-egy ajtó fölé lehet nagyobb tárolópolcot építeni, de ezt már nem lehet valódi galériának hívni.) A galéria építés az egyik leginkább értékálló befektetés a meglévő ingatlanba, hiszen a hasznos alapterületet növeli meg. Ez a beruházás általában a nagyobb szobákra jellemző, de az előszobában vagy a konyhában is érdemes galériát csináltatni, így nagy és hasznos tárolóhelyet kaphatunk.

Mikor és hova építsünk galériát?

– A galériát legtöbben hálóhelynek használják, ami kézenfekvő kisebb belmagasságú lakások esetén, amit amúgy sem tudnánk felegyenesedve használni.
– Gyerekek számára állandó helye lehet a kisvasútnak, a játékoknak, ruháknak, később tanulószobának is.
– Dolgozószobának is megfelelő, így nem kell mindig elpakolnunk a munkát, ha látogatónk jön.
– Akár tárolóhelynek is kiválóan alkalmas.

A galéria tervezése

Galéria építés esetén, ha nem szakiparosra bízzuk a megvalósítást, hanem magunk készítjük a galériát, akkor is a tervezéssel kell kezdenünk. Pontosan mérjük fel az adott helyiséget, legyen legalább egy skiccünk, látványtervünk az átalakítandó térről és listánk a szükséges mennyiségű és méretű anyagokról.

13 MEGFONTOLANDÓ TANÁCS GALÉRIA TERVEZÉSÉHEZ

1. A galéria építését 360 cm-nél nagyobb belmagasságú lakásokba javasolják.
A szinteltolásos galéria kiváló megoldás a kisebb belmagasság (min. 340 cm) esetén. Ez azt jelenti, hogy a galériának két magasságú szintje van:
– a lépcső vagy létra felső végénél van egy keskeny járható szint (190-200 cm), ami jó, ha a fal mellé esik, alatta beépíthetjük tárolónak.
– a feljebb lévő kisebb magasságú rész (100-150 cm) lehet a fekvő, vagy ülő (dolgozó) terület, mely alatt viszont kényelmesen használható az alsó helyiség nappalinak, étkezőnek, akár konyhának is.

2. Teherbírás tekintetében kissé túl kell tervezni a szerkezetet, és kritikus pont a galéria falakba való stabil beékelése, a tartógerendák megfelelő vastagságának kiválasztása, alátámasztása is.
Előfordulhat nagyobb vendégség, amikor 8-10 vagy több ember egyszerre megy fel, azaz 1 tonnánál is több súlyt kell kibírni a szerkezetnek. Ezért nagyon ajánlott hozzáértővel végeztetni, vagy legalább ellenőriztetni a szerkezet teherbírását.
A gyengébb szerkezetű galériáknak is el kell bírniuk 300-500 kg-ot, az íróasztal, a szék, az ágy és a használók súlyát is.

3. Régebbi házaknál a falszerkezet is kritikus lehet, így azt ellenőrizni kell, adott esetben annak külön alátámasztást sem szabad megspórolni.

4. Célszerű a galériát faltól falig építeni a szoba valamelyik felén, hogy a szoba közepére lehetőleg ne kerüljön oszlop.

5. Fontos, hogy legyen hely a lépcsőnek is, kis lakásan célszerű, hogy minél kevesebb helyet foglaljon. Biztonsági és kényelmi szempontból lényeges a dőlésszög is, ami általában 45-60°-ot jelent.

6. Esetenként a nagyobb, 10 m2 feletti galériákat érdemes lehet masszív zártszelvény vasszerkezetre (például 10×6 cm-es) építeni, ezzel is növelve a tartósságot, biztonságot. Ilyenkor a kialakítás is könnyebb, sőt megspórolhatók az esztétikát romboló támasztóoszlopok.

7. Fontos a megfelelő faanyag kiválasztása. A galériakészítést kizárólag a lakásban vagy más, garantáltan nedvességtől mentes, zárt helyen, minimum 6-8 hónapig, de inkább egy-másfél évig szárított faanyagból szabad végezni. A nedves faanyag – minden faanyag ilyen, még a szárítottnak tűnő is – összeszárad a lakás befűtésekor. Ilyenkor elkezd a galéria recsegni, ropogni, nyikorogni, ami igen kellemetlen tud lenni.
A faanyagon – a minőség mellett – a látvány miatt sem érdemes spórolni. Rendszerint fenyőfából készülnek a galériák, ha lehet, borovi fenyőt válasszunk.

8. Erős, kis hézaggal ellátott korlátokat tervezzünk a galériához, különösen, ha gyerekek is vannak a családban.

9. A tervezéskor nem árt arra is odafigyelni arra, hogy lesz-e és hol a helyiségben ablak. Ha van ablak érdemes odafigyelni, hogy az a galériáról nyitható-e, mert ha igen, akkor korláttal, leesés elleni védelemmel kell ellátni. Sok galériás lakásnál jelent gondot, hogy túl sötét lesz a szoba a beépítés után. Erre megoldás lehet fénycsatorna kialakítása a galérián, vagy akár a helyiség többi részén is. Az is egy jó lehetőség, ha a galériának külön világítása van, így például fent is lehet nyugodtan olvasni, tanulni anélkül, hogy az egész szoba fényárban úszna. Kis hajlásszögű vagy lapostetők esetén megoldást nyújthat felülvilágító kialakítása is.

10. Kisebb helyiségekben hagyjuk natúr világos színben a fát, vagy világos színekkel fessük le. A csökkenő magasságnál a sötét színek még jobban szűkítik a teret.

11. A lépcső alá is kerülhet beépített szekrény, így is rengeteg helyet spórolhatunk, és ha a galériával együtt készül, szépen belesimul a környezetébe. Más pontokon is építhetünk beépített szekrényeket, amelyek szintén idomulnak a galériához.

12. Tetőtérben kialakított galériáknál kritikus a szigetelés. A tetőterek nyáron melegek, télen hűvösek, így jól megválasztott minőségű és vastagságú szigetelst érdemes beépíteni.

13. A galériákon fűtés idején pár fokkal melegebb van, mivel a fűtés melege felfelé száll, és általában fent meg is reked, ezzel mindenképp kalkulálni kell a későbbi kellemetlenségek elkerülése miatt.

Építési engedély nem kell a galéria kialakításához, ha a fő tartó falakat, szerkezeti elemeket nem kell megváltoztatni, elbontani, átépíteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. melléklet 1. pont].
Tehát az általában szokásos galéria építéshez, amikor a tartófalhoz csavarokkal rögzítik a galéria keretszerkezetét és a fal mellé állítják a támasztó oszlopokat, nem szükséges építési engedély.
Ha viszont a tartófalat átütjük, és átvezetünk rajta tartó gerendát, akkor az már engedélyhez kötött.

Miből készüljön a galéria, fa? fém?

Mivel a galéria csak egyedileg építhető, ezért lehetőség van az egyéni forma és ízlésvilág megjelenítésére. Ez jelentheti az anyagválasztást, hogy fa vagy fém a tartó, keretszerkezet, hogy milyen burkolat kerül rá, illetve milyen lesz a felületkezelés, festés.
A házilagos kivitelezésnek általában jobban kedveznek a fából készülő a galériák. A fa galéria nagyon szép, de idővel nyikoroghat.

A fa galériák előnyei:

• Gipszkarton fedéssel észrevehetetlenül beleintegrálhatjuk az eredeti fal struktúrába.
• A galéria burkolható hajópadlóval, lambériával, gipszkartonnal, a padló felülete lehet fa, PVC, laminált padló vagy szőnyeg.
• A hagyományos, klasszikus berendezéshez megfelelő lehet a szépen kialakított és felületkezelt, igényes fa szerkezet

A modern minimál, loft vagy ipari stílusú helyiséghez egy fémszerkezetű galéria illik jobban. Ennek elkészítése azonban szakipari munkát igényel.

A fém galéria előnyei:

• Nem nyikorog mivel nem szárad ki.
• Tervezésnél nagyobb szabadságot ad, változatosabban formálható, gipszkartonnal jól borítható.
• Kisebb szerkezetvastagság is elég, a kisebb induló belmagasságnál mellett.
• Kevesebb élő fát kell kivágni.
• Vékonyabb szerkezet esetén is nagy teherbírású.
• Később könnyen átalakítható és bővíthető.
• Készülhet többfajta stílusban.
• A korlát üveg táblával is kombinálható.

A GALÉRIÁK TÍPUSAI, EGYSZERŰTŐL A LUXUSIG

FEKVŐGALÉRIA:

3,0 m belmagasság már megengedi a fekvőgalériák kialakítását, ám ettől nem várható túl nagy kényelem. Fiataloknak viszont kiváló megoldás, hiszen ily módon egy elszeparált „hálószoba” alakítható ki az egyszobás lakásokban is. Fő szabály, hogy a galéria alatt 1,9-2,0 méternyi magasságnak meg kell lennie azért, hogy az átlagnál magasabbak se verjék be a fejüket. Ilyen esetekben különösen fontos, hogy a helyiség maximum 50-60 %-át építsük be, mert egy rosszul megválasztott méret könnyen „lenyomhatja a teret”.

ÁLLÓGALÉRIA:

A következő fokozat a 3,6 méteres belső magasságnál, vagy a felett kezdődik, mert ilyenkor már van lehetőség arra, hogy teljes értékű állógalériát lehessen kialakítani. Itt a használhatóság drámai javulása mellett a kreativitásnak is nagyobb a lehetősége. Természetesen olyan funkciót érdemes adni a galériának, amely ritkábban használt. Ideális a háló és a dolgozó magasra helyezése, vagy igény esetén, egy elszeparáltabb kuckó kialakítása.

ÉRTÉKNÖVELŐ GALÉRIA:

Az igazi lehetőségek azok számára nyílnak meg, akiknek nagyobb, egy légterű nappalijuk van. Ilyenkor ugyan az építési feladat is sokkalta összetettebb, de az elérhető látvány is csodásabb. Gardróbhelyiséget, látványos könyvtárszobát, moziszobát vagy akár hobbiszobát is kialakíthatunk. 10-12 m2-nél nagyobb galéria esetén, egy bevilágítót is érdemes kialakítani. Ilyenkor akár egy egyszobás lakás is több lakóhelyiségesnek hathat, egy ilyen galéria már tartós értéknövelő tényező. A lakás eladásakor a pluszteret is lehet alapterületnek számolni, ha nem is 100, de 30-50 %-ban biztosan.

Forrás:
www.apartca-blog.com
www.tiltpress.com
www.homestratosphere.com
pinterest.com
www.homeinfo.hu