MI AZ AZ EGYSZERŰ BEJELENTÉS?
2016. január 1-jét követően a lakóépületek építését és bővítését kivonták az építési engedélyezési eljárások alól, és megszületett egy új „fogalom”, az egyszerű bejelentés. […]
MI AZ A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY?
A hatósági bizonyítvány „leegyszerűsítve” az egyszerű bejelentéssel épült ingatlanok használatbavételi eljárása. Ennél a folyamatnál kevesebb dokumentumot kell beadni, rövidebb ideje van a Hatóságnál döntést hozni, de minden másban a használatbavételi eljárással megegyezik. […]
KNE KÖVETELMÉNYEK – MINEK KELL MEGFELELNI?
Mi is az a KNE? – Közel Nulla Energiaigényű épületek. […]
HOGYAN TUD ELJÁRNI A TERVEZŐ AZ ÉPÍTTETŐ HELYETT AZ ÉTDR-BEN?
Tervező a tárhelyet csak akkor hozhatja létre, illetve a kérelmet abban az esetben nyújthatja be az építtető helyett, ha meghatalmazottként jár el. Ez azt jelenti, hogy a tervező nem automatikusan kap jogkört az eljárásban, azaz a tervező a kérelmező nevében csak akkor járhat el, […]
LEHET-E AZ E-ÉPÍTÉSI NAPLÓBA FELTÖLTÖTT DOKUMENTUMOT TÖRÖLNI?
Az e-építési napló alkalmazásba feltöltött és elmentett dokumentumokat mentés után már nem lehet törölni. Eseti bejegyzésben rögzíteni lehet, hogy az adott dokumentum tévesen került feltöltésre.
HOGYAN KELL JELÖLNI AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓBAN, HA NEM TÖRTÉNIK MUNKAVÉGZÉS?
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. §. (4a) bekezdése szerint: „Az építési naplót naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen bejegyzés. Ha munkavégzés nem történik, napi jelentés nem szükséges, […]
KINEK KELL FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁST KÖTNI?
Az egyszerű bejelentéssel érintett lakóépületek tekintetében felelősségbiztosítást kell kötnie, az Építtetővel közvetlenül szerződésben álló: építésznek vagy más szakági tervezőnek a tervezési és tervezői művezetés tevékenységére fővállalkozó kivitelezőnek az építőipari kivitelezési tevékenységére. […]
MI A KÜLÖNBSÉG A MŰSZAKI ELLENŐR ÉS A FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ KÖZÖTT?
A Műszaki Ellenőr és a Felelős Műszaki Vezető feladata nagyon hasonló, mindketten a Kivitelező munkáját ellenőrzik. A jelentős különbség az, hogy kinek az érdekeit képviselik. […]
MIKOR KÖTELEZŐ A TERVEZŐI MŰVEZETÉS?
Az építtetőnek az új, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek esetében kötelezően meg kell bíznia építész tervezőt tervezői művezetéssel. (2016. évi XXXVI. tv. 3. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1a) bek.). […]
MI AZ A HASZNOS ALAPTERÜLET?
A hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. […]
MILYEN ÉPÜLETEKRE VONATKOZIK AZ EGYSZERŰ BEJELENTÉS?
Milyen épületekre vonatkozik az egyszerű bejelentés? A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység […]
MIKOR KELL MŰSZAKI ELLENŐRT ALKALMAZNI?
Építési engedélyhez kötött tevékenység és egyszerű bejelentés esetén kötelező az építési beruház megvalósítása során műszaki ellenőrt alkalmazni, ha: […]
MI AZ ÉPÍTÉSI NAPLÓ?
Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható hiteles dokumentum, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, […]
KELL-E EGYSZERŰSÍTETT BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSNÉL NAPLÓZNI?
2016. január 1.-től 300 négyzetméternél kisebb alapterületű új lakóépület esetén engedélykérés helyett elég lesz egy egyszerűsített bejelentés. […]
KINEK KELL VEZETNIE AZ ÉPÍTÉSI NAPLÓT?
Az építtetőnek kell először megnyitnia és készenlétbe helyeznie, ezután a fővállalkozó, megrendelő vállalkozó, alvállalkozó kivitelezőnek kell megnyitni az építési naplót, és vezetnie a munkavégzés végéig. Ehhez minden esetben személyes ügyfélkapura van szükség! 2019. október 24-től, a Miniszterelnökség által kiadott felhívás szerint nem lesz kötelező az építési napló a maguk számára egyszerű bejelentés alapján építtetőknek és változik a folyamat menete is. Erről bővebben blogunkon olvashattok.
MIKOR KELL ÉPÍTÉSI NAPLÓT VEZETNI?
Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.2024. október 1. után minden egyszerű bejelentéses beruházás esetében kötelező az építési napló vezetése
MI A RENDSZERHASZNÁLATI DÍJ?
Éves rendszerhasználati díj2025. március 1-jét követően az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 3. § ( bekezdése értelmében a rendszerhasználati díjat az e-építési napló készenlétbe helyezését megelőzően és évente, legkésőbb a készenlétbe helyezés évfordulóján kell megfizetni. Az éves rendszerhasználati díjfizetési kötelezettég minden Készenléti állapotú E-naplóra vonatkozik, a készenlétbe helyezés időpontjától függetlenül. Az éves díj mértéke megegyezik a készenlétbe helyezési díj aktuális mértékével, a díjfizetés fordulónapja az adott e-építési napló készenlétbe helyezésének dátuma. Az éves rendszerhasználati díjfizetési kötelezettségről a fordulónap előtt 15 nappal az építtető vagy az építtető meghatalmazottja e-mail értesítést kap, ezen szereplők a díjbekérőt az „E-napló alapadatok” felületről is le tudják tölteni. Amennyiben az építtető az éves rendszerhasználati díjat a fordulónapig nem fizeti meg, az alkalmazás Üzemeltetője (Lechner Tudásközpont) az E-naplót Felfüggesztett állapotba helyezi. Felfüggesztett állapotban az E-naplóban nem lehet változtatást eredményező tevékenységet végezni, kivéve az általános építmények esetén az eljáró általános építésügyi hatóság által az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet) 59. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben kezdeményezett készenlét megszüntetést, amikor a készenlét megszüntetésének minden feltétele teljesül. Amennyiben az építtető utóbb eleget tesz fizetési kötelezettségének, az átutalás beérkezését követő munkanapon az Üzemeltető az E-naplót újra elérhetővé teszi, azaz Készenléti állapotba helyezi. […]
KI TEKINTHET BE AZ ÉPÍTÉSI NAPLÓBA?
az Építésügyi Hatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal építés helye szerinti illetékes szerve, a helyszíni ellenőrzést folytató Munkavédelmi és Munkaügyi Hatóság, külön jogszabályban az ellenőrzésre feljogosított más hatóság, az építtetői fedezetkezelő, az építtető által betekintésre felhatalmazott, az építési beruházás megvalósításához támogatást nyújtó szervezet
MI AZ AZ ÉTDR-RENDSZER?
Az ÉTDR az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer rövidítése. A magyar e-közigazgatás azon szolgáltatása, mely az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban lehetővé teszi az elektronikus tervbeadást és az elektronikus ügykezelést.
MI AZ AZ ÜGYFÉLKAPU?
Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri belépéssel, biztonságosan kapcsolatba léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. […]
HOGYAN LEHET ÜGYFÉLKAPUHOZ JUTNI?
Ügyfélkaput minden természetes személy igényelhet az okmányirodákban vagy bármely kormányablaknál. A regisztrációhoz személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány szükséges, és meg kell adnia szabadon választott egyedi felhasználói nevét és egy e-mail címet is.
MI AZ ÉTDR KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA?
Az építésügyi hatósági eljárás során a hatóság és ügyfél közötti kapcsolattartásra, a hatósági döntések kézbesítésére alapvetően két megoldás is lehetséges […]
MI AZ A NÜJ-KÓD?
Az elektronikus építési naplóba történő első belépés alkalmával minden felhasználó egy egyedi azonosítót, Napló Ügyfél Jelet (NÜJ) kap. […]