Mi is az a KNE? – Közel Nulla Energiaigényű épületek.

A KNE követelmények műszaki megvalósítása

A követelmények időbeli hatályához hasonlóan a követelményszint meghatározása során is arra törekedett a Magyar Kormány, hogy ésszerűen, a beruházók számára a legnagyobb mozgásteret biztosítsa. Ennél fogva a követelmények a legenyhébb műszaki szintűre kerültek meghatározásra. Elképzelhető, hogy a követelményeket később szigorítani kell, ezért az egyedi helyszíni adottságoktól függően célszerű lehet az épületünket a KNE követelménynél 20%-kal kisebb energiafogyasztású AA besorolásúra terveztetni. Az AA besorolás elérésével biztosítható, hogy hosszabb távon se avuljon el az új épület.

Az épület fal, tető és egyéb, külsőtérre néző felületein a követelmények kielégítéséhez a legáltalánosabb esetben, a leggyakrabban alkalmazott ásványgyapot és polisztirol hőszigetelések tekintetében 16-30 cm hőszigetelés alkalmazása szükséges. Alkalmazhatóak természetközelibb építőanyagok is, akár újrahasznosított papír, len, kender, gyapot, de akár, nagyobb vastagságban (30-60 cm) szalma vagy nádpalló is megfelelhet, a tűzvédelmi szabályok figyelembe vételével. A hőszigetelés kiváltható továbbá jó hőszigetelő képességű nagy vastagságú (40-60 cm) könnyű falazó anyagokkal is.

Az ablakok esetében háromrétegű üvegezés alkalmazása nem feltétlenül szükséges. Sőt a déli oldalon a napenergia hasznosulását a 3 üvegréteg kedvezőtlenül befolyásolva, rontja az épület megújuló-energiahasznosításának mértékét.
A követelmények kielégítéséhez az épület határoló felületein alkalmazott nagy hőszigetelő-képesség elérésen felül, a megújuló energiák hasznosítására is gondolni kell. A megengedő követelmények miatt az alábbiakban felsorolt technológiák közül jellemzően elegendő csupán egyet alkalmazni. A felsorolt módszerek az alacsonyabb többletköltséget okozótól a drágább felé haladnak.

Délre tájolt üvegezés

Különösen családi házaknál nagyon kevés többletráfordítással, vagy szerencsés esetben akár többletráfordítás nélkül is alkalmazható. Az épületet délre tájolva a nappali és más, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, lehetőség szerint teljes déli felületét üvegezéssel ellátva. A költséghatékonyság érdekében célszerű fix üvegezést használni kevés nyíló felülettel. Nagy üvegfelületek esetén a nyári túlmelegedés elkerülése érdekében gondolnunk kell a külső oldali árnyékolásra. Ezt a célt akár lombhullató nővények ablak elé ültetésével is elérhetjük, de kívül az ablakra szerelt redőny, roló, zsaluzia is biztos megoldást jelent. Délre tájolt üvegezéssel a 25%-os előírt megújuló energia részarány általában csak nagyon nagy üvegezési részarány mellett teljesíthető.

Biomassza kazánok

Kisebb épületnél fatüzelésű faelgázosító kazán, esetleg pellet kazán alkalmazása célszerű. Annak érdekében, hogy nyáron ne kelljen tüzelnünk, érdemes a használati meleg víz ellátására napkollektorral kiegészíteni a rendszert. Nagyobb épületeknél szalmabála tüzelésű vagy más mezőgazdasági mellékterméket tüzelő kazán jöhet számításba. Ezt elsősorban
10
abban az esetben célszerű alkalmazni, ha a mezőgazdasági melléktermék saját forrásból áll rendelkezésre.

Földcső (avagy talajkollektoros levegő előmelegítés)

Kevéssé ismert, és ritkábban alkalmazott megoldás a bejövő levegő előmelegítésére alkalmazott földcső. Ilyenkor a legalább 10 cm átmérőjű csőkígyón keresztül beszívott levegőt a talaj hője télen előmelegíti, nyáron előhűti. Nem azonos a hőszivattyúval.

Napkollektor

A napkollektor elsősorban a nyári kisebb, és részben a téli használati meleg víz igény ellátására alkalmas. A napkollektor ideális kihasználtságát árnyékmentes tetőkön lehet biztosítani. Jelentős arányban elsősorban családi házakon jöhet számításba. Abban az esetben, ha a téli használati meleg vizet is szeretnénk kiváltani, érdemes lehet 45°-nál meredekebb szögben telepíteni a kollektorokat, mivel télen a napsugár beesési szöge kisebb. A pontos méretezést a kérdésben jártas szakemberre kell bízni. Az elsősorban a nyári vízigényre méretezett napkollektorral önmagában a 25%-os előírt megújuló energia részarány általában csak részben teljesíthető.

Áramfejlesztők megújuló energiával

Megújuló energiákból történő áramfejlesztésre és annak hasznosítására számos lehetőség kínálkozik. A közismert fotovillamos áramfejlesztő (napelem) mellett a jóval költséghatékonyabb szélgenerátor a két leggyakrabban alkalmazott mikro erőmű. Még nagyobb költséghatékonysággal mikró-vízierőműveket is lehet vásárolni. Sajnos Magyarországon a működésük alapfeltételét biztosító nagy esésű patakok ritkák. Nagyobb léptékben, épületegyüttesek ellátására mezőgazdasági termeléssel kombinálva alkalmazhatóak a biogázzal működő gázmotorok.

Naptér építése (téli kert)

Hasonlóan a délre tájolt üvegezésekkel hasznosítható a nap energiája az épülettel egybeépített naptér segítségével. A naptér egy az épület déli oldalánál lévő üvegezett helyiség. Ezt a helyiséget alkalmazhatjuk közlekedőként, előszobaként, tárolásra vagy akár téli kertként is. A naptér esetén is komoly gondot kell fordítani a bevilágító felületek külső árnyékolására. A naptér esetén számolni kell azzal, hogy ha külön hőleadóval (például radiátorral) fűtésre kerül akkor növelni fogja az épület energiafogyasztását.

Hőszivattyúk

A környezetünkben lévő hő – legyen az talajban, vízben, vagy a levegőben – hasznosítására alkalmazhatunk hőszivattyús technológiákat. A hőszivattyús berendezések telepítése igen drága, és a leggyakrabban a szivattyúzáshoz elektromos áramot használnak, ami szintén nem olcsó, ezért a hőszivattyús rendszerek különösen precíz tervezést igényelnek, és csak nagyon jól hőszigetelt épületeknél javasolhatóak. A hőszivattyús rendszer költséghatékonysága jelentősen növelhető, ha elektromos motor helyett gázmotorral történik a meghajtása. A KNE követelmény teljesítéséhez elégséges az is, ha csak részben, például csak az őszi és tavaszi időszakban történik hőszivattyúval a fűtési energia előállítása.

 

KNE követelménynél kisebb energiafogyasztású besorolások műszaki megoldások

Ritkább esetben az előző fejezetben leírtaknak megfelelő épület már akár KNE követelménynél 20%-kal kisebb energiafogyasztású AA besorolásba is kerülhet. Ehhez azonban jellemzően az ott felsorolt technológiák közül több együttes alkalmazására is szükség van.
Az AA besorolás eléréséhez a felsorolt technológiák mellett alkalmazható még a gépi szellőztető rendszerbe épített hővisszanyerő. Ez a berendezés az épületből kilépő levegő hőjének újrahasznosítását biztosítja. Az AA+ besorolás vagy annál jobb elérése, ilyen berendezés nélkül csak nagy mennyiségű áramfejlesztő telepítésével képzelhető el. A levegő hővisszanyerő hatékony működésének az alapfeltétele, hogy az épület légzáróan tömített legyen. A hagyományos tégla és beton épületek esetén elsősorban azt kell biztosítani, hogy az ablakok és ajtók körül a belső oldalon légzáró tömítő fólia készüljön, továbbá a tégla és beton falazóblokkok mindkét oldala vakolt legyen. Amennyiben a ház fa- vagy acélvázzal készül, teljes felületű légzáró fóliát kell kapnia, ami alapos tervezést és kivitelezést igényel. Mivel a hővisszanyerés hatékonyságának szempontjából kritikus a jó légzárás, a kész épületen érdemes a bejárati ajtóra szerelt légtömörség mérővel felülvizsgálatot végeztetni. A hővisszanyerő alkalmazása mellett jogszabályban előírt módon7 biztosítani kell nyitható ablakok beépítését is. A természetes szellőzés ablaknyitással való biztosítása annál inkább is indokolt, mivel a fűtési szezonon kívül gazdaságosabb.

A nagy tömítettségű épületeknél gyakori probléma, hogy a nem kellő szellőztetés és a háztartási vegyszerek miatt allergiás megbetegedések alakulnak ki, mivel a fűtési szezonban nem szívesen nyitunk ablakot. Meg kell jegyezni, hogy az allergiás megbetegedés kialakulásának esélyét növeli a nagy légszennyezettségű külső környezet is. A hővisszanyerők alkalmazása az állandó és megbízható levegő utánpótlás útján a beteg, levegőtlen állapotnak megszüntetését szolgálja. A megfelelő minőségű levegő-utánpótlás javítja a közérzetet, koncentrációs képességet, fizikai erőnlétet és gyorsítja a szervezet regeneráló képességét. Segít továbbá az épületben keletkező pára elszállításában, mivel a keletkező pára 75-95%-a légcsere útján távozik és csupán 5-25%-a távozik a falon és a tetőn átdiffundálva.
Bár a hővisszanyerők alkalmazása ma még általában nem jelent a beruházási,- és energia-megtakarítási költségek tekintetében minden esetben optimumot, egyre kevésbé valósítható meg korszerű lakó komfortot és egészséges életet biztosító épület a beépítése nélkül.
A hővisszanyerők esetén nagy gondot kell fordítani a tervezésre az egészséges életfeltételt biztosító rendszer kialakítás érdekében. Kerülni kell az elhasznált levegő friss levegővel történő keverését. Továbbá a karbantartást a légszűrők cseréjét is nagy gonddal el kell végezni a rendszer helyes működése érdekében.