Az új építésű lakóingatlanok energetikai követelményrendszere 2020. december 31. után használatba vett épületek esetén jelentős mértékben szigorodik. Erre tekintettel kell lenni azon, folyamatban lévő építkezések esetén is, melyek nem kapnak idén használatbavételi engedélyt.
Jogszabályi háttér
2020. december 31. után csak közel nulla energiaigényű új épület építhető, vagyis 2021-től használatbavételre kerülő új lakóépületek, társasházi lakások használatát az építésügyi hatóság csak abban az esetben engedélyezi, ha azok kielégítik a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó jogszabályi követelményeket.
Ezt a követelményszintet a 7/2006. (VI.24.) rendelet 6. számú melléklete tartalmazza:
A közel 0 energiaigényű épületek rétegrendjének meg kell felelnie az 5. számú rendeletben meghatározott követelményértékeknek. Ezen felül az épület teljes energiaigényének 25%-át megújuló energiaforrásból szükséges fedezni.
5-ös számú melléklet, költségoptimalizált követelményszint: meghatározásra kerül, hogy egy adott rétegrendnek (fal, födém, stb.) mekkora a megengedett hőátbocsátásiaz tényezője, valamint a hőveszteség tényezője. Épülettípusonként meghatározásra kerül az összesített energetikai jellemzők követelményértéke.
Mit jelent a közel nulla energiaigény?
Ez a követelményszint lényegesen szigorúbb a hatályos előírásoknál. Az épület energiaigénylét – az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva – legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásnak kell biztosítania, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben került előállításra. A jelenlegi követelményszint nem tartalmaz megújuló részarányt.
Mely épületekre vonatkozik az új szabályozás?
Azon új épületeknek kell megfelelniük az új követelményeknek, melyek
- végleges használatbavételi engedélye 2020. december 31. után kerül kiadásra, vagy
- építése hatósági jóváhagyással 2020. december 31. után zárul le.
Milyen következménnyel jár, ha az épület nem felel meg fenti követelményeknek?
Amennyiben az épülő ingatlant úgy tervezték, hogy nem felel meg az új követelményeknek és az építtetők 2020. december 31-ig nem szerzik meg a végleges használatbavételi engedélyt, illetve hatósági bizonyítványt, úgy az építtetőnek gondoskodnia kell az új energetikai előírásoknak megfelelő tervdokumentció módosításáról.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint nincs kivétel a fenti szabály alól, továbbá az építtető felelőssége, hogy a szükséges határidőre befejezze az építkezést vagy az épületet a közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó jogszabályi követelmények megfelelően átalakítsa.
Azok az épületek, melyek nem felelnek meg az új követelményeknek, 2020. december 31. után nem kapnak használatbavételi engedélyt vagy az építkezés befejezésének bejelentését a hatóság nem hagyja jóvá.
Mi történik, ha a hatóság nem adja ki a használatbavételi engedélyt, illetve hatósági bizonyítványt?
Ebben az esetben az ingatlan nem minősül lakóingatlannak, ezzel meghiúsul a lakáscél, ami a kölcsönszerződés és/vagy vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatások visszafizetési kötelezettségét vonhatná maga után. Továbbá a lakás használatra alkalmatlan, birtokba nem vehető, illetve az építési hatóság a szabálytalan építkezés miatt – a jogszabályi előírásoknak való megfelelés teljesítéséig folytatólagosan – bírságot szabhat ki, végül az építmény elbontására is kötelezheti az építtető.
5. melléklet a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelethez *
Költségoptimalizált követelményszint
I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
1. táblázat: A hőátbocsátási tényező követelményértékei
| Épülethatároló szerkezet | A hőátbocsátási tényező követelményértéke U W/m2 K |
||
| 1 | Homlokzati fal | 0,24 | |
| 2 | Lapostető | 0,17 | |
| 3 | Fűtött tetőteret határoló szerkezetek | 0,17 | |
| 4 | Padlás és búvótér alatti födém | 0,17 | |
| 5 | Árkád és áthajtó feletti födém | 0,17 | |
| 6 | Alsó zárófödém fűtetlen terek felett | 0,26 | |
| 7 | Üvegezés | 1 | |
| 8 | Különleges üvegezés* | 1,2 | |
| 9 | Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m2) | 1,15 | |
| 10 | Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró | 1,4 | |
| 11 | Homlokzati üvegfal, függönyfal | 1,4 | |
| 12 | Üvegtető | 1,45 | |
| 13 | Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola | 1,7 | |
| 14 | Tetősík ablak | 1,25 | |
| 15 | Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) | 2 | |
| 16 | Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó | 1,45 | |
| 17 | Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu | 1,8 | |
| 18 | Fűtött és fűtetlen terek közötti fal | 0,26 | |
| 19 | Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal | 1,5 | |
| 20 | Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m mélységig (a terepszint alatti rész csak új épületeknél) |
0,3 | |
| 21 | Talajon fekvő padló (új épületeknél) | 0,3 | |
| 22 | Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal) | 1 | |
| * Magas akusztikai vagy biztonsági követelményű üvegezés esetén érvényes követelményértékek. | |||
II. A hőveszteség tényező követelményértékei:
| A/V ≤ 0,3 | qm = 0,16 | [W/m3K] | |
| 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 | qm = 0,079 + 0,27 (A/V) | [W/m3K] | |
| A/V ≥ 1,3 | qm = 0,43 | [W/m3K] |
A fenti összefüggéssel megadott értékek a 1. ábrából is leolvashatók.
1 ábra. A fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke
III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek
1. Az összesített energetikai jellemző számértéke az épület rendeltetésétől, valamint a felület/térfogat aránytól függ, értéke az alábbiakban közölt összefüggésekkel számítható, illetve az ábrákból leolvasható. Az épületek összesített energetikai jellemzőjének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszerű használati módja függvényében a számítási összefüggéssel és diagram formájában is megadott értéket.
2. lakó, és szállásjellegű épületek esetén
| A/V ≤ 0,3 | EP = 110 | [kWh/m2a] | |
| 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 | EP = 30 (A/V) + 101 | [kWh/m2a] | |
| A/V ≥ 1,3 | EP = 140 | [kWh/m2a] |
A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.
1. ábra: Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (nem tartalmazza a világítási energia igényt)
3. irodaépületek esetén:
| A/V ≤ 0,3 | EP = 132 | [kWh/m2a] | |
| 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 | EP = 28 (A/V) + 123,6 | [kWh/m2a] | |
| A/V ≥ 1,3 | EP = 160 | [kWh/m2a] |
A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.
1. ábra. Irodaépületek összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (a világítási energia igényt is beleértve)
4. oktatási épületek esetén:
| A/V ≤ 0,3 | EP = 90 | [kWh/m2a] | |
| 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 | EP = 60 (A/V) + 72 | [kWh/m2a] | |
| A/V ≥ 1,3 | EP = 150 | [kWh/m2a] |
A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.
1. ábra: Oktatási épületek összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (világítási energia igényt is beleértve)
5. Egyéb funkciójú épületek
5.1. A III.1., III.2. és III.3. pontban meghatározott funkciótól eltérő rendeltetésű épületekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a következők szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer alapján lehet meghatározni:
5.1.1. a fajlagos hőveszteség-tényező értéke a vizsgált épület felület/térfogat viszonya függvényében a II. pontban megadott követelményérték;
5.1.2. az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg;
5.1.3. a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat: légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok és a szakma szabályai szerint kell meghatározni; az épület szakaszos üzem korrekciós szorzójának értéke σ = 0,9.
5.2. Az ezen igények kielégítését fedező bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani:
5.2.1. a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe,
5.2.2. a feltételezett energiahordozó földgáz,
5.2.3. a feltételezett hőtermelő kondenzációs kazán,
5.2.4. a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 2K arányossági sávval,
5.2.5. a fűtési rendszerben tároló nincs,
5.2.6. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése),
5.2.7. a vezetékek hőveszteségének számításakor az 55/45 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni,
5.2.8. a szivattyú fordulatszám szabályozású, a fűtővíz hőfoklépcsője 10 K,
5.2.9. a melegvíz-ellátás hőtermelője földgáztüzelésű kondenzációs kazán,
5.2.10. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező,
5.2.11. 500 m2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van,
5.2.12. a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül),
5.2.13. a tároló indirekt fűtésű,
5.2.14. amennyiben van gépi szellőzés a gépi szellőzéssel befújt levegő hőmérséklete a helyiséghőmérséklettel egyező, a léghevítőt az alacsony hőmérsékletű, földgáztüzelésű kazánról táplálják, a szellőzőrendszer 70% hatásfokú hővisszanyerővel van felszerelve, a szellőzőrendszer légmennyisége, a vezetékek ellenállása és a működési ideje a ténylegessel megegyező,
5.2.15. a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag, a nyomvonala a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe.
5.3. A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni.
6. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez *
A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje
I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
A közel nulla energiaigényű épületeknek meg kell felelnie az 5. melléklet I. részében meghatározott követelményeknek. Meglévő épület önkéntes közel nulla energiaigényűvé minősítéséhez szükséges átalakítása során csak a felújítással érintett szerkezetre vonatkozik a követelmény.
II. A fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei
1. A 2. és 3. pont kivételével a fajlagos hőveszteség tényező megengedett legnagyobb értéke az épület lehűlő felület (A) és fűtött terek levegő térfogat (V) arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó:
| A/V ≤ 0,3 | qm = 0,12 | [W/m3K] | |
| 0,3 ≤ A/V ≤ 1,0 | qm = 0,05143 + 0,2296 (A/V) | [W/m3K] | |
| A/V ≥ 1,0 | qm = 0,28 | [W/m3K] | |
A fenti összefüggéssel megadott értékek a 1. ábrából is leolvashatók.
1. ábra: A fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke.
2. Az itt meghatározott előírásokat önmagukban nem kell alkalmazni az olyan mezőgazdasági, ipari és műhely épületre, amelyben nincs huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség.
3. Abban az esetben, ha az épület a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősül, elegendő az 5. melléklet II. részében szereplő követelmény teljesítése ahhoz, hogy az épület közel nulla energiaigényűnek minősüljön.
III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek
1. Általános esetben összesített energetikai jellemző követelményértéke az 1. táblázat szerint határozható meg.
1. táblázat: Általános esetben összesített energetikai jellemző követelményértéke
| Sor- szám |
1. Rendeltetés | 2. EP Összesített energetikai jellemző követelményértéke (kWh/m2a) | |
| 1. | Lakó- és szállás jellegű épületek (nem tartalmazza a világítási energiaigényt) | 100 | |
| 2. | Iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületek (világítási energiaigényt is beleértve)1) | 90 | |
| 3. | Oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületek (világítási energiaigényt is beleértve) | 85 | |
| 1) Az épület 1. melléklet V. részében meghatározottak szerint hűtött helyiségéinek a hűtéssel ellátott hasznos alapterület hányadában további 10 kWh/m2a-vel való megnövelése megengedett. | |||
2. Egyéb rendeltetésű épületek
2.1. Az 1. pontban meghatározottól eltérő rendeltetésű épületekre, épületrészekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a következők szerint az épület és épületgépészeti referencia rendszer alapján lehet meghatározni:
2.1.1. a fajlagos hőveszteség-tényező értéke a vizsgált épület, épületrész lehűlő felület (A) és fűtött terek levegő térfogat (V) arány függvényében a II. részben megadott követelményérték (az ott meghatározott előírásokat az összesített energetikai jellemző követelményértékének kifejezéséhez alkalmazni kell olyan mezőgazdasági ipari és műhely épületre, amelyben nincs huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség, továbbá a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősülő épületeknél is);
2.1.2. az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg;
2.1.3. a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat – légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye – az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok, vagy ezek hiányában a tervezési programban meghatározottak szerint kell meghatározni; az épület szakaszos üzem korrekciós szorzójának értéke σ = 0,9.
2.2. Az ezen igények kielégítését fedező bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani:
2.2.1. a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe,
2.2.2. a feltételezett energiahordozó földgáz,
2.2.3. a feltételezett hőtermelő kondenzációs kazán,
2.2.4. a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 1 K arányossági sávval,
2.2.5. a fűtési rendszerben tároló nincs,
2.2.6. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése),
2.2.7. a vezetékek hőveszteségének számításakor az 55/45 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni,
2.2.8. a szivattyú fordulatszám szabályozású, a fűtővíz hőfoklépcsője 10 K,
2.2.9. a melegvíz-ellátás hőtermelője földgáztüzelésű kondenzációs kazán,
2.2.10. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező,
2.2.11. 500 m2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van,
2.2.12. a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül),
2.2.13. a tároló indirekt fűtésű,
2.2.14. a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag, a nyomvonala a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe.
2.3. A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni.
2.4. Az így meghatározott fajlagos éves bruttó energiaigény mínusz 10 kWh/m2a tekintendő követelményértéknek.
IV. Felhasznált minimális megújuló energia részaránya
1. * Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. A III. rész 2. pontjában meghatározott egyéb rendeltetésű épületeknél minimálisan alkalmazandó megújuló részaránynak nem kell meghaladnia a 25 kWh/m2-évet. A minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke a következő képlettel határozható meg:
Esus min = 0,25 · EP méretezett
ahol
Esus min: a minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke,
EP méretezett: a 2. melléklet XII. része szerint meghatározott az épület számított összesített energetikai jellemzője.
2. Az 1. pontban meghatározott megújuló primer energia részarány biztosításával az összesített energetikai jellemző követelmény értékét nem befolyásolja (az összesített energetikai jellemző méretezett értékénél a megújuló primer energiafogyasztás nem kerül számításba a 3. melléklet V.1. táblázatának megfelelően).
3. * Az 1. pont szerint közelben előállítottnak minősül a megtermelt energia,
3.1. ha az energia előállító létesítményt az energiát felhasználó vizsgált épület ellátására és azzal együtt hozták létre, engedélyezték és az épület használatbavételéhez üzembe helyezték, vagy
3.2. ha azt olyan távfűtésből vagy távhűtésből fedezték, amely hőtermelési technológiájában részben vagy egészben a IV.1. táblázat szerinti energiahordozókat hasznosítja.
4. * Az 1. pontban meghatározott megújuló primer energia részarány számításánál a felhasznált energiahordozókat a IV.1. táblázatban meghatározott megújuló primer energia átalakítási tényezőkkel kell figyelembe venni.
IV.1. táblázat: Megújuló primer energia átalakítási tényezők a megújuló részarány számításba vételéhez (az EP méretezéshez a 3. melléklet V.1. táblázatát kell alkalmazni)
| A | B | ||
| 1. | Energia | esus Megújuló energia részarány |
|
| 2. | az országos hálózatból vett elektromos áram | 0,1 | |
| 3. | megújuló: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet | 1,00 | |
| 4. | megújuló: nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia | 1,00 | |
| 5. | távhő | a 6/A. § szerint közzétett érték |
4.1. Az épület fűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a fűtés üzemideje alatt, de legfeljebb október 15-e és április 15-e között vehető figyelembe.
4.2. A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik. Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét. Az épület hűtésére felhasznált hő a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe.
7. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez *
1. Számítási eljárás távhőszolgáltatók számára a távhőellátás primer energia tényezőjének meghatározásához.
1.1. A szolgáltatott távhő primer energia átalakítási tényezőjét hidraulikailag egységes távhőrendszerre vonatkozóan kell kiszámítani.
1.2. Az eredő primer energia átalakítási tényezőt a távhőszolgáltató állapítja meg. Ha a távhőszolgáltató a szolgáltatásához hőenergiát vásárol, a hőenergia előállítójának minden év január 31-ig adatokat kell szolgáltatnia a távhőszolgáltatónak a számításhoz szükséges energiamennyiségekről.
1.3. Az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségén túl a távhőszolgáltatónak az 1.4-1.10. pont szerinti módszertan alapján részletes számítási dokumentációt is készítenie kell, és ellenőrzés céljából a honlapján hozzáférhetővé kell tennie.
1.4. Távhőtermelésben az eredő primer energia átalakítási tényezőt (etávhő) az egyes összetevők súlyozott arányával kell megállapítani úgy, hogy távhőellátás esetén a távhőhálózat veszteségeit és a hőhordozó közeg keringtetéséhez szükséges primer energiát is figyelembe kell venni.
ahol:
etávhő: Eredő primer energia átalakítási tényező (kWh/kWh).
evill: A hőtermeléshez és keringtetéshez felhasznált villamos energia primerenergia-átalakítási tényezője
(kWh/kWh).
αvill: A távhő termeléséhez és keringtetéséhez a hőtermelő által felhasznált villamos energia aránya az adott távhőrendszerben távhőhálózatra kiadott hőmennyiségre vetítve (kWh/kWh).
h: A vizsgált távhőrendszerben távhőhálózatra kiadott hőmennyiségre vetített (fajlagos) hálózati hőveszteség (kWh/kWh).
ei: A távfűtőrendszer hőtermelőinél alkalmazott i-edik hőtermelő technológia primerenergia-átalakítási tényezője (kWh/kWh), (i = 1…14). (A technológiák felsorolását az 1.9. pontban foglalt táblázat tartalmazza.)
αi: Az i-edik hőtermelő technológiával termelt távhő aránya az adott távhőrendszerben távhőhálózatra kiadott összes hőmennyiséghez viszonyítva (kWh/kWh), (i = 1…14).
1.5. Ha rendelkezésre állnak az adott távhőrendszer hőtermelőinél alkalmazott hőtermelő technológiák tényleges primer energia átalakítási tényezői, az 1.9. pontban foglalt táblázat adatai helyett azokat is lehet a számításban használni.
1.6. Ha a távhőrendszer fajlagos hálózati hőveszteségéről igazolhatóan műszaki okból nem áll rendelkezésre tényadat, a h = 0,15 értéket kell alkalmazni.
1.7. Ha a távhő termeléséhez és primer oldali keringtetéséhez felhasznált villamos energia mennyisége nem ismert, αvill értékét az adott távhőhálózatra kiadott éves távhőmennyiség függvényében az 1.10. pontban foglalt táblázatból kell meghatározni.
1.8. A hőtermeléshez és a primer oldali keringtetéshez felhasznált villamos energia előállításának fajlagos primerenergia átalakítási tényezője, ha a távhőrendszerben erről nem áll rendelkezésre tényadat:
evill = 2,5 kWh/kWh
1.9. Hőtermelő technológiák primerenergia-átalakítási tényezői
| A | B | C | ||
| 1. | Kapcsolt energia termelés nélküli távhőtermelés | ei | ||
| 2. | Kizárólagos (nem kapcsolt) hőtermelés (fűtőmű/kazánház) szénhidrogének (földgáz, PB-gáz, tüzelő- és fűtőolajok) (e1) | 1,12 | ||
| 3. | Kizárólagos (nem kapcsolt) hőtermelés (fűtőmű/kazánház) biogáz, biometán (e2) | 0,6 | ||
| 4. | Kizárólagos (nem kapcsolt) hőtermelés (fűtőmű/kazánház) szénféleségek (e3) | 1,25 | ||
| 5. | Kizárólagos (nem kapcsolt) hőtermelés (fűtőmű/kazánház) tűzifa, faapríték, fahulladék, biobrikett, egyéb bio tüzelőanyagok (e4) | 0,6 | ||
| 6. | Kizárólagos (nem kapcsolt) hőtermelés (fűtőmű/kazánház) ipari hulladékhő (e5) | 0 | ||
| 7. | Kizárólagos (nem kapcsolt) hőtermelés (fűtőmű/kazánház) szoláris- és geotermikus energia (e6) | 0 | ||
| 8. | Nukleáris hőtermelés (e7) | 0 | ||
| 9. | Kombinált távhőtermelés | ei | ||
| 10. | Megújuló energiaforrás alkalmazása nélkül | Megújuló energiaforrás alapú rendszer esetén | ||
| 11. | Kapcsolt energiatermelés kombinált ciklusú erőművi blokkban (e8) | 0,54 | 0,324 | |
| 12. | Kapcsolt energiatermelés hagyományos gőz-körfolyamatú erőművi blokkban (e9) | 0,87 | 0,522 | |
| 13. | Kapcsolt energiatermelés hagyományos gőz-körfolyamatú erőművi blokkban kommunális hulladék égetésével (e10) | 0,7 | ||
| 14. | Kapcsolt energiatermelés 1.200 kWe villamos egységteljesítményt meghaladó gázmotorral (e11) | 0,55 | 0,33 | |
| 15. | Kapcsolt energiatermelés 1.200 kWe villamos egységteljesítményt nem meghaladó gázmotorral (e12) | 0,72 | 0,432 | |
| 16. | Kapcsolt energiatermelés hőhasznosító kazánnal ellátott gázturbinás erőműben (e13) | 0,82 | 0,492 | |
| 17. | Kapcsolt energiatermelés hőszivattyúval (e14) | 0,71 | 0,426 | |
1.10. A felhasznált villamos energia aránya a kiadott hőmennyiségre vetítve (αvill)
| A | B | ||
| 1. | Q (MWh/év) | αvill (kWh/kWh) | |
| 2. | Q < 27.800 | 0,011 | |
| 3. | 27.800 <= Q < 139.000 | 0,008 | |
| 4. | 139.000 =< Q | 0,006 |
2. Számítási eljárás távhőszolgáltatók számára a távhőellátás megújuló primer energia részarányának meghatározásához.
2.1. A szolgáltatott távhő megújuló primer energia részarányát hidraulikailag egységes távhőrendszerre vonatkozóan kell kiszámítani.
2.2. Az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségén túl a távhőszolgáltatónak a 2.3-2.6. pont szerinti módszertan alapján részletes számítási dokumentációt is készítenie kell, és ellenőrzés céljából a honlapján hozzáférhetővé kell tennie.
2.3. A megújuló energiaforrásokkal termelt távhő részarányának kiszámításához egy adott távhőrendszerben szükséges a hőtermelésben egymással kooperáló hőforrások egyes hőtermelő technológiáiban használt megújuló energiaforrások technológián belüli részarányainak (eSUS,i) ismerete. Ezek felhasználásával
a megújuló energiaforrásokkal termelt távhő részaránya a távhőrendszerben az alábbi képlet segítségével határozható meg:
ahol
eSUS,távhő: A távhő megújuló energia részaránya (kWh/kWh).
αi: Az i-edik primerenergia-forrásból termelt távhő aránya az adott távhőrendszerben távhőhálózatra kiadott összes hőmennyiséghez viszonyítva (kWh/kWh).
eSUS,i: Az i-edik hőtermelő technológiában felhasznált megújuló energiaforrások részaránya.
αvill: A távhő termeléséhez és keringtetéséhez a hőtermelő által felhasznált villamos energia aránya az adott távhőrendszerben távhőhálózatra kiadott összes hőmennyiségre vetítve (kWh/kWh).
eSUS,vill: A távhő termeléséhez és keringtetéséhez felhasznált villamos energia megújuló részaránya.
2.4. Ha a távhő termeléséhez és keringtetéséhez felhasznált villamos energia megújuló részarányáról nem áll rendelkezésre tényadat, az eSUS,vill = 0,1 értéket kell alkalmazni.
2.5. Az egyes primer energiaforrások megújuló részarányát a 2.6. pontban foglalt táblázat alapján kell figyelembe venni.
2.6. A távhőtermelésben felhasznált primer energiaforrások, valamint a hőszivattyús hőtermelés megújuló részaránya
| A | B | ||
| 1. | Távhőtermelésben használt primer energiaforrás | Megújuló részarány eSUS,távhő,i |
|
| 2. | Földgáz, fűtő- és tüzelőolajok, szénféleségek, nukleáris energia | 0 | |
| 3. | Tűzifa, faapríték, fahulladék, biobrikett, egyéb bio tüzelőanyagok | 1 | |
| 4. | Biogáz, biometán | 1 | |
| 5. | Szoláris-, geotermikus-, szél- és vízenergia | 1 | |
| 6. | Kommunális hulladék | 0,5 | |
| 7. | Ipari hulladékhő | 1 | |
| 8. | Hőszivattyú | 1-1/SPF* |
* SPF a hőszivattyú átlagos szezonális fűtési tényezője.