Mindenekelőtt tisztázzuk, miben más egy passzívház, mint egy aktív, egy hagyományos, vagy egy alacsony energia igényű, mi az az okosotthon.

Az aktívház

Nyilván attól aktív egy ház, hogy több energiát termel, mint amit elhasznál. Nyilván mindenki boldogan lenne tulajdonosa egy aktívháznak…
Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. Addig nincs különösebb nehézség, amíg az a feladat, hogy minél inkább energiatakarékos, jó hőszigeteléssel ellátott házat építsünk. Ebben az esetben (némi költői túlzással) szinte mindegy is a ház energiafogyasztása, ha többet termel, mint amennyit felhasznál, azaz nagyobb energiatermelő kapacitást épít be, mint a felhasznált mennyiség. Ez viszont a jelen technikai körülmények között nem is olyan egyszerű feladat, mint amilyennek látszik. Ahhoz ugyanis, hogy a felhasználtnál több energiát termeljünk, olyan – egyelőre meglehetősen drága – berendezéseket kell beszerelni a házba (legyen az napelem, napkollektor, vagy hőszivattyú), amelyek megtérülése egyelőre nagyon nehezen bizonyítható. Nincs is belőlük túl sok.

Az okosotthon

Lényeges különbséget tenni még az okosotthonok kategóriájáról is, mely házak lehetővé teszik egyebek mellett az otthonunkban megtalálható rendszerek központi irányítását.
Olyan dolgokról van szó, mint a hűtő- és fűtőrendszer, ablakredőny, háztartási gépek, stb., amiket az interneten (egészen pontosan a „dolgok internetén” – Internet of Things) keresztül hangolunk össze – nem nehéz belátni, hogy egy ilyen rendszer drasztikusan csökkentheti majd az energiafogyasztást is, viszont drasztikusan növeli is az építkezés árát.

A passzívház

Leegyszerűsítve, a passzívház olyan épület, melynek működtetéséhez csak annyi külső energiát kell felhasználnunk, ami a cserélt levegő fűtéséhez vagy hűtéséhez szükséges. Egy passzívház fűtési energiaigénye kb. tizede egy hagyományos épületnek.

Alacsony energiafelhasználású vagy passzív?

Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy minősített passzívház építése sokszor túl nagy falat az építtetőknek, így azok, akik eredetileg passzívházat akartak végül megelégedtek egy alacsony energiaigényű házzal.

A passzívháznak nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie.
Meghatározott fűtési hőszükséglete legfeljebb 15 kWh/m2 lehet évente, míg fajlagos primerenergia-igénye 120 kWh/m2 évente. És ebben már az elektromos áram is benne van, aminek ajánlott értéke 50 kWh/m2 évente. Emellett figyelni kell a légtömörségi értékre is, ami 50 Pa nyomáskülönbség mellett max 0,6 1/h. Ezeknek megfelelni pedig nem egyszerű, mint azzal sokan szembesültek a gyakorlatban.

A passzívház lényegét azonban sokkal jobban meg lehet fogni azzal, hogy ezeknél elegendő a szellőző levegő utánfűtése ahhoz, hogy tartsák a hőmérsékletüket, vagyis alapvetően nincs szükség aktív fűtésre, csak kivételes esetekben. Ez pedig akár 90 százalékkal is kevesebb fűtési költséget jelent, mint normál házak esetében, azaz négyzetméterenként 1,5 m3 gáznak megfelelő energiával megoldható a fűtés.

 

A követelmények a fokozott szigeteléssel jórészt elérhetők, azonban ez még nem elegendő. Figyelni kell már a telek adottságaira, a ház tájolására, tömegformálására, az ablakok méretére és elhelyezésére, az árnyékolórendszerre, valamint a gépészetre, kezdve a hőcserélős szellőztetőrendszertől a földhő és a napenergia hasznosításáig. Ezeket jelenleg egy átlagos családi háznál még jóval kisebb súlyú problémát jelentenek.

A mozgástér tehát passzív házaknál meglehetősen szűkös, miközben alacsony energiaigényű házaknál nincsenek ilyen szabványértékek, melyeknek meg kell felelni. A fűtési hőszükséglet a 15 kWh/m2 értéknek akár kétszerese-háromszorosa is lehet. A tulajdonosok szabad kezet kapnak, hogy milyen mértékben sikerül energiatakarékossá tenni házukat, miközben persze még maradnak a fokozott energiatakarékosságnál, annak magas komfortjánál és a mérsékeltebb rezsinél.

A passzívház előnyei:

Mindezek után azért érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy milyen előnyökkel jár, ha passzív házat építünk. Talán már az eddigiekből is látható, hogy a környezetbarátságon és az alacsony rezsiköltségeken túl olyan előnyei is vannak a passzív, illetve az alacsony energiafogyasztású házaknak, mint
– az egyenletes hőmérséklet,
– télen sem sugározzák a hideget a falak és az ablakok,
– mindig friss, por- és pollenmentes a levegő
– nincs huzat,
– nincsenek hőhidak,
– nincs penész,
– nincs páralecsapódás az ablakokon,
– a szellőztető rendszer ellenére is csendesebb a vastagabb szigetelések miatt.

Egyszóval rendkívül komfortos környezetet nyújt a benne lakók számára.

A szigorú követelmények, a költségek, illetve a beláthatatlanul hosszú megtérülési idő miatt sokan nem vállalják be passzívház építését, hanem megmaradnak az alacsony energiafelhasználású megoldásnál.
Már ennek az építési költsége is magasabb, mint az átlagos, jól szigetelt házaké.

 

ÉRDEKESSÉG!

A passzívház fővárosában, Frankfurtban, Höchst városrészben épül a világelső passzívház kórház.

A darmstadti Passzívház Intézet intenzíven részt vett a tervezés folyamatában, segítséget nyújtva az építészeknek, gépész tervezőknek. A régi klinikát felváltva, passzívház építési móddal épül az új kórházi épület.

A 24 órás üzemnek köszönhetően a kórházi intézmények a legnagyobb energiaigényű épületekhez tartoznak. Egy kórházi ágy 3.350,- Euro éves energia költséggel jár.
Az új építésű klinikai épületnél cél az energetikai költségek csökkentése, de emellett az üzemeltetési folyamatok optimalizálása és magas komfortszint elérése. Így nem véletlen, hogy passzívház építési módot választottak, hiszen pont ezek a kritériumok jellemzik a passzívház elvet.
Nagy tervezői együttműködésre van szükség, az extra higiéniát igénylő épületnél. Orvosokkal, műszergyártókkal is konzultálva álltak össze a tervek. A belső hőmérsékletet, amit a páciensek optimálisnak éreznek, 23 Celsius fokra állították be az energetikai számításoknál. Az állandó belső hőmérséklet és a hővisszanyerős szellőzőrendszer biztosította friss levegő, magas légkomfortot biztosít majd az egész épületben. Az energetikai számításoknál a berendezések üzemeltetési költségeit is figyelembe veszik.

Az energetikai számításoknál a berendezések üzemeltetési költségeit is figyelembe veszik.

 

Hessen tartomány megbízásából felmérést készítettek, miszerint 2.100 kórház van Németországban, melyből sok felújításra szorul.
Ahogy a régi kórházakról készült tanulmányból is kiderül, az össz. energiafelhasználásra rendkívül nagy hatása van a kórházi felszereléseknek, gépeknek, berendezéseknek.
240 millió Euro-ba kerül az új passzívház klinikai épület. Ebből Hessen tartomány 46 milliót áll.

A klinika az átépítés előtt
Építkezés közben
Az új épület látványterve

 

Céljuk, hogy egy példamutató épületet hozzanak létre, a legmodernebb technológiával működő berendezésekkel.
Frankfurt város célja, hogy elérjék 2050-re a klíma semleges város címet.

Az új klinika épülete a frankfurti Goethe Egyetem tankórháza is lesz egyben. Így Németország jövőbeni orvosai már a tanulmányok alatt megismerhetik a legújabb orvosi gépeket.
Több mint 200 fős kórházi személyzet gondoskodik majd évente, a 36.000 kórházi és 80.000 ambuláns ellátásban részesülő páciensekről.

A passzívház kórházat 2019-ben vehetik birtokba.

Szerző: ph-magazin.hu, képek forrása: IG Passivhaus

 

Forrás:
epiteniakarok.blog.hu
csaladihazam.hu
ingatlan.blogstar.hu