Ki lehet tervezői művezető?
A tervezői művezető közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.
A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal át.
Mikor kötelező a tervezői művezetés? (a kérdéssel a gyakori kérdéseink között fogl)
Szakmagyakorlási jogosultság tervezői művezető esetén:
A tervezői művezető egyben építészeti-műszaki tervező, ezáltal szakmagyakorló, aki a tervezési tevékenységét a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytathatja. Ha az építészeti-műszaki tervező nem szerepel a névjegyzékben, akkor tervezési tevékenységet, tervezői művezetést nem végezhet.
Bővebben:
Az Étv. szakmagyakorlással kapcsolatos végrehajtási rendelete az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szakgyr.), amelynek az 1. § a)3 pontja meghatározza a szakmagyakorlási tevékenységet, amelybe beletartozik az építészeti-műszaki tervezési tevékenység is, amelynek végzéséhez a Szakgyr. 3. § (1)4 bekezdése értemében a névjegyzéket vezető szerv engedélye szükséges. Az előbbieken túl a Szakgyr. 15. § (1)5 bekezdése kimondja, hogy a tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező végezhet. Az Étv. és a Szakgyr. jogszabályi helyeinek együttes értelmezése alapján az építészetiműszaki tervezési tevékenység olyan szakmagyakorlási tevékenység, amely a névjegyzéket vezető szerv engedélyével végezhető, tervezési jogosultsághoz kötött tevékenység, amelybe beletartozik a tervezői művezetői tevékenység is. Hangsúlyozandó, hogy a tervezői művezetés nem egy önálló tevékenység, hanem az építészeti-műszaki tervezési tevékenység része. Tervezői művezető az lehet, aki az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező.
Szabálytalan tevékenység:
Az Étv. 48.-52. §-ai határozzák meg a szabálytalan tevékenységet és annak jogkövetkezményeit. A tervezői művezetőként, mint szakmagyakorlóként végzett szabálytalan tevékenység miatt kiszabott végleges építésfelügyeleti bírsághatározatot az építésfelügyeleti hatóság megküldi a szakmagyakorlóról névjegyzéket vezető szervnek, továbbá ezzel egyidejűleg eljárást kezdeményez.
Bővebben:
Az Étv. 48.-52. §-ai határozzák meg a szabálytalan tevékenységet és annak jogkövetkezményeit. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság vagy a névjegyzéket vezető kamara az Étv.-ben meghatározott esetekben és az ott megfogalmazott elvek mentén alkalmazhat jogkövetkezményeket, mint például bírságot, vagy a tevékenység folytatásának megtiltását. Az Étv. 48. § (1)6 bekezdése megnevezi a szabálytalan tevékenységek fajtáit, továbbá a (4)-(5)7 bekezdések részletesen tartalmazzák a jogosulatlanul vagy a szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenységeket, amelyek a visszautalások (Étv. 32. § és ezáltal a 33. § (4) bekezdés) miatt a tervezői művezetési tevékenységre is vonatkoznak. Ha az építőipari kivitelezés folyamatának résztvevői8 a tevékenységük során jogszabályt sértenek, akkor az építésfelügyeleti hatóságnak intézkednie kell. Az Étv. építésfelügyeleti hatósági tevékenységgel kapcsolatos végrehajtási rendeletei közül az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épfbír.) 1. melléklete szerinti jogsértések esetén az építésfelügyeleti hatóságnak építésfelügyeleti bírságot kell kiszabnia, illetve az Épfelbír. 3. § (2) bekezdés b)9 , pontja valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épelj.) 66. § (2)10 bekezdése alapján az építésfelügyeleti hatóság a végleges építésfelügyeleti bírsághatározatot közli a névjegyzéket vezető szervvel, illetve e szervnél eljárást kezdeményez.
Kamarai eljárás:
A tervezői művezetés az építészeti-műszaki tervezési tevékenység része, amely a szakmagyakorlási tevékenység körébe tartozik. Így a tervezői művezető tevékenységének végleges építésfelügyeleti bírsághatározattal való szankcionálása esetén a területi kamara titkára megtiltja az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatását, amely alapján a tervezői művezetői tevékenységet sem lehet végezni. Sőt a megtiltás mellett meghatározott esetekben akár a névjegyzékből való törlést is alkalmazni lehet.
Bővebben:
Az építésfelügyeleti hatóság által megküldött végleges építésfelügyeleti bírsághatározat és az eljárás kezdeményezését követően a Szakgyr. 43. § (1) bekezdés c)11 pontja és a (2)12 bekezdés alapján a területi kamara titkára hatósági eljárást folytat le, és jogkövetkezményt állapít meg, továbbá szabálytalan szakmagyakorlási tevékenység miatt eljárást kezdeményez a kamarai tag ellen. A szakmagyakorló, így a tervezői művezető esetében a jogkövetkezmények között lehetőséget biztosítanak a Szakgyr. 44. § (4) bekezdés a)-b) és d)13 pontjai a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltására, illetve az (5) bekezdés f)-g)14 pontjai a megtiltás mellett a szakmagyakorló névjegyzékből való törlésére is.
1 Étv. 32. § (1): Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése és kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése, továbbá a 33. § (4) bekezdés szerinti tevékenység.
2 Étv. 33. § (4): A tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.
3 Szakgyr. 1. § a): E rendelet hatálya kiterjed a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői és az energetikai tanúsítói tevékenységre (a továbbiakban együtt: szakmagyakorlási tevékenység), a szakmagyakorlási tevékenységet folytatók körére, a tevékenységük folytatásának részletes feltételeire, az eljáró hatóság kijelölésére, a jogosultság megállapítására és a névjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokra,
4 Szakgyr. 3. § (1): A (2)-(7) bekezdésben meghatározott településrendezési tervezési, építészeti-műszaki tervezési, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenység a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható.
5 Szakgyr. 15. § (1): Az Étv. 32. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező végezhet.
6 Étv. 48. § (1): Szabálytalan a
a) jogszerűtlenül,
b) jogosulatlanul vagy
c) szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység.
7 Étv. 48. § (4)-(5): (4) Jogosulatlan a 16. §, a 32. §, a 38/A. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha az építési folyamat e törvényben és kormányrendeletben meghatározott résztvevője az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal, vagy kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság felfüggesztésének időtartama alatt folytat kivitelezési tevékenységet.
(5) Szakszerűtlen a 16. §, a 32. §, a 38/A. §, a 38/C. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha
a) azt – a 33/A. § szerinti építési tevékenység kivételével – a helyi építési szabályzat rendelkezéseitől eltérően végzik,
b) a 33/A. § szerinti építési tevékenység esetén a 13. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően végzik,
c) az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy
d) a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a közbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.
8 Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 6. §: Az építtető, a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is), a vállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, valamint a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban együtt: az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői) kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében.
9 Épfelbír. 3. § (2) bekezdés b): A bírság kiszabásáról szóló végleges határozatot közölni kell b) a névjegyzéket vezető szervvel, ha a bírság kiszabására az építési műszaki ellenőrrel, a tervezővel, a tervezői művezetővel vagy a felelős műszaki vezetővel szemben került sor,
10 Épelj. 66. § (2): Az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, az építészeti-műszaki tervező, a szakági tervező, az építőipari kivitelező (a továbbiakban együtt: szakmagyakorló) személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a végleges döntése egyidejű megküldésével a szakmagyakorlóról névjegyzéket vezető szervnél a jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi.
11 Szakgyr. 43. § (1) bekezdés c): A területi kamara titkára a szakmagyakorlóval szemben hatósági eljárást folytat le, és jogkövetkezményt állapít meg c) az Épelj. 66. § (2) és (3) bekezdése szerinti megkeresésre,
12 Szakgyr. 43. § (2):A területi kamara titkára az (1) bekezdés c) pontja szerinti megkeresésre a 44. § szerinti jogkövetkezményt állapít meg, és ezzel egyidejűleg a döntése megküldése mellett a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenység esetén a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságánál is eljárást kezdeményez a kamarai tag ellen.
13 Szakgyr. 44. § (4) bekezdés a)-b) és d): A területi kamara titkára megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását
a) legfeljebb hat hónap időtartamra, ha az építésfelügyeleti hatóság – az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. mellékletben foglalt táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény kivételével – három éven belül legalább kettő alkalommal véglegessé vált döntésével építésfelügyeleti bírsággal sújtotta,
b) legfeljebb egy év időtartamra, ha az építésfelügyeleti hatóság – az R2. 1. mellékletben foglalt táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény kivételével – egy éven belül kettő alkalommal véglegessé vált döntésével bírsággal sújtotta,
d) ha a területi kamara etikai-fegyelmi bizottsága jogerős döntésével felfüggesztette a szakmagyakorló kamarai tagságát, akkor annak időtartamáig,
14 Szakgyr. 44. § (5) bekezdés f)-g) : A területi kamara titkára megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg törli a tevékenységet folytató szakmagyakorlót a névjegyzékből, ha
f) az építésfelügyeleti hatóság az R2. 1. mellékletében foglalt táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény miatt három éven belül ismételten véglegessé vált döntésével építésfelügyeleti bírsággal sújtotta, vagy a szabálytalan szakmai tevékenység súlyos testi sértést, maradandó egészségkárosodást vagy halált okozott,
g) a tevékenység folytatásához szükséges jogosultsága felfüggesztésének időtartama alatt végez szakmagyakorlási tevékenységet
Forrás:
Budapest, 2019. május 10.
Miniszterelnökség, Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, Építésügyi Szabályozási és Hatósági Főosztály