“Hidegben el kell felejteni az építkezést!”, “Sok vízre van szükség a falak felhúzásához!?”, “A modern kerámia tégla nem elég erős! ” –  rendszeresen előkerülnek ezek és ezekhez hasonló, a falazással kapcsolatos városi legendák és tévhitek, bár Magyarországon még mindig a leginkább megbecsült és keresett építőanyagok a kerámia téglák.

A Wienerberger összeszedett néhány fontos tényt, amelyről talán még azok sem tudnak, akik mostanában kezdenek bele családi házuk kivitelezésébe.

1. “Az üreges, ma kapható téglák nem elég erősek!”

Sokszor felmerül, hogy a ma kapható modern, többek között a hőszigetelés javítása érdekében „üregesre” készített téglák nem elég erősek és strapabíróak.

Valójában a kerámia tégla formastabilitása, azaz alaktartása minden más megoldással összevetve kiemelkedően magas. A terhelés okozta alakváltozását tükröző kúszási száma (ϕ) ugyanis 0,75, míg ugyanez a betonnak és könnyűbetonnak több mint a duplája, 1,5-2. Az ennyire jó formastabilitás annak köszönhető, hogy az agyag téglát magas hőfokon kemencében égetik ki, így rendkívül szilárd kerámiává válik. A terhelés alatti alakváltozása ennek hatására az ismert építőanyag-fajták közül a legkisebb.

Ráadásul kiváló jellemzői vannak nedvességváltozáskor és nagy hőingadozáskor (pl.: tűz) is. Mindez magyarázza, hogy a kerámia téglákból miért lehet több emberöltőnyire szóló, tartós házakat építeni.

2. “A falazat az építkezés legkomolyabb költségeleme!”

Gyakran elhangzó állítás, hogy a téglák, és így a falazat az épülő lakás egyik legkomolyabb költségeleme. Kétségtelen, hogy a falazás az építkezések egyik leglátványosabb szakasza, ám ennek ellenére ez a vélemény csak egy városi legenda.

A falazat – a tetővel kiegészülve – ugyan alapjaiban határozza meg egy új otthon minőségét, de a ház teljes költségvetésének alig 8-10%-át teszik ki.

Ennek ellenére roppant fontos odafigyelni milyen megoldásokat választunk. Ezen, illetve a szakszerű kivitelezésen múlik ugyanis, hogy végül évekre, sőt, évtizedekre szólóan mekkora lesz a rezsiköltségünk. Így már ennél a döntési fázisnál eldőlhet, hogy mennyire lesz stabil és értékálló az ingatlanunk.

3. “Télen nem lehet/szabad falazni!!!”

Sose kezdjünk télen építkezni – ismerős a mondás? Bár építtetők tömege rendre abban gondolkodik, hogy a munkákat csak akkor kezdik meg, ha megjön a jó idő, mert falazni csak +5°C felett lehet.

A fejlett csiszolt kerámia téglás falazási technológiája révén azonban ez az állítás már régen idejétmúlt. A habarcsos megoldásoknál ugyan megszokott volt, hogy csak +5°C fölött dolgozhattak a szakemberek a megfelelő kötés érdekében, de a ragasztóhabos kötések esetében a munka akár -5°C környezeti hőmérsékletig elvégezhető. Ennek köszönhetően akár hónapokat is nyerhet az építtető és a reméltnél jóval hamarabb költözhet be új otthonába.

4. “A falazáshoz sok víz kell, előre kell gondoskodni a vízforrásról”

Általános vélemény, hogy a falazáshoz rengeteg vízre van szükség, mert máshogy nem lehet a téglák kötőanyagát, a habarcsot elkészíteni. Ez már régen nem igaz!

A kerámia téglák esetében ma már elérhető olyan megoldás, amely a tradicionális technológiákkal szemben, ebben a munkafázisban szinte nullára csökkenti a vízhasználatot. A hagyományos, habarcsos falazással egy átlagos méretű, 100 m2-es családi ház falainak elkészítéséhez körülbelül 4200 liter ivóvízre van szükség. Ehhez képest ugyanez például a Porotherm Rapid rendszer esetében – amely többek között a milliméter pontosra csiszolt téglákra és Dryfix ragasztóhabos kötésre épül – mindössze 8 liter.

Hogy ez mekkora megtakarítás valójában?  egy egyszerű példával szemléltetve, a fent említett különbség egy 4 fős család mintegy 5 (!) éves mosógép használatának víz szükségletét fedezheti.